A lét értelme-nehéz életküzdelem

A lét értelme 

 

Hamarosan megbizonyosodtok róla, hogy a világ nem tudja teljesíteni vágyaitokat és kívánságaitokat, mert mindenkit kiábrándít magából, akiben még egy szikrányi szellemi élet van.

 Az ember felismeri majd, hogy a földi élet értelme és célja nem ez, a világi élet, hanem a lelke miatt van a Földön, és akkor majd másra vágyódik, mint amit a világ nyújt.

 

Ezért bizonyossággal várhatják az emberek a világeseményekben a változást.

 

Biztosak lehettek abban, hogy történik egynéhány dolog, ami nyugalmatokból felriaszt, mert a azon lelkek miatt, akik még határozatlanok hogy melyik úton menjenek.

 

 

Két úton nem lehet egyszerre járni...az egyiket fel kell adni.

 

 

 Aki felismeri, hogy a világ csaló és értéktelen, az nem is vonakodik hogy odaadja azért, ami értékesebbnek tűnik.

És Isten ezt a célt követi, amikor megenged olyan dolgokat, amit ti emberek gyakran nem tudtok megérteni, és összeegyeztetni Isten szeretetével.

Ő mindig a szellemi szükséget, és az egyes ember beállítottságát veszi számításba, és állandóan kész segíteni.

Ugyanis amikor a világ komoly csalódást okoz egy emberben, a törés súlya alatt  Istenhez is könnyebben eltalál … és  a Teremtő ezt akarja elérni, hogy őt szabad akarattal keressék, és ekkor meg is engedi hogy megtalálják.

Csak a mindig visszatérő kudarcok tudják más gondolkodásra késztetni, elgondolkodóvá tenni. 

Ily módon, amit az ember először a sors nehéz csapásának érzett, azt hamarosan nagy áldásnak ismeri fel, átváltoztatja az embert bensejében, és más életvitelre vezeti, olyanra, ami hasznos a lelkének. 

 

 Az emberek a világba vannak állítva, azért, hogy bizonyítsanak; tegyenek eleget a követelményeknek amelyek a test fönntartását szolgálják.

De a világ miatt a szellemi életet se felejthetik el, amit feltétlenül élniük kell a földi élet mellett, ha a földi életutat be akarják teljesíteni. 

 Mert a léleknek ki kell érlelődni, és ezért gondolni kell rá,táplálni szellemi étekkel nap mint nap, de a világ miatt ezt gyakran elmulasztják az emberek.

Hiszen a földi dolgok mulandósága, a világ értéktelensége nyilvánvaló, és azok fel is ismerik, akiknek felelősségtudatuk van, és elgondolkodnak a Földön való lét értelméről és céljáról.

 

Isten mindenkinek segítséget nyújt oly módon, hogy mindjobban megtanítja felismerni a világ mulandóságát.

Ezt teszi azzal, hogy gyakran erőszakkal eltávolít olyant, ami csak akadályt jelent a magasabbra jutásban -  valamint gyakran megjelenteti önmagát a sorsszerű történések által, amelyek nem függnek egy embertől, hanem határozottan elárulják a magasabb hatalom közbenyúlását.

 

Egy korszak vége         

 

 Már örökkévalóságok óta tart az emberek szellemi mélypontra jutása "ebben az időben" /ebben a korszakban/, örökkévalóságok óta van a  fordított akarat, amely nagyobbá teszi az Istentől való távolságot ahelyett, hogy csökkentené.

 És ahol ilyen veszély van, ott megáll a visszatérést,  Isten megszakítja azt, hogy elhárítsa a még mélyebbre való zuhanást, aminek megint örökkévalóságokra volna szüksége ahhoz, hogy a szellemieket arra a fejlődési fokra vigye, ahol a szabad akarat segíteni tudna.

 

Nehéz életküzdelem

 

Mert az utolsó időben vagytok,  nagy dolgokat éltek át, ami ijesztő mindenkinek aki nem hisz; és lenyűgözően magasztos azoknak, akik felismerik Isten szavait. 

Ámde ami a földön és a földben lejátszódik, az az emberi értelemnek elképzelhetetlen, ám egyszeri és ezért rendkívüli, senki nem tudná kigondolni, hogy hatalmam és akaratom milyen módon jelenik meg.

 

Bár az emberek, akik még nem akarnak elszakadni a földi dolgoktól, állandóan felépítésre törekszenek, pótolni akarják mindazt ami elveszett, földi módon alkotnak és tevékenykednek, hogy a javak birtokába jussanak, ám Isten törekvéseiket ismételten megsemmisíti, hogy felismerjék eme dolgok haszontalanságát, eltekintsenek tőle, és inkább  komolyan

gondoskodjanak a lelkükről,

az elmúlhatatlanról –

mert ez minden egyes ember életének az oka és célja.  

 

Ezért az életküzdelem folyik tovább, senkinek sem jut nyugalom, senki sem fogja élvezni földi törekvéseinek gyümölcsét, hacsak nem adta át magát teljesen annak, aki őt Istenhez hűtlenné akarja tenni .

 

 De, ha ezt szolgálja, valóban élhet földi jólétben, ám felismerhető lesz, mint a rosszhoz tartozó, mert tettei szeretetlenségről és gyűlöletről árulkodnak.

 

Ezek jólétét az emberek ne tekintsék példaképnek.

 De akiket még nem tekint Isten teljesen elveszettnek, azoknak küzdelmük lesz … és a nehéz életküzdelem legyen az igazolásuk, hogy gondoskodik róluk. 

 

"Mindent el kell tőletek vennem, ami földi módon még vonzónak tűnik; szíveteket akarom megnyerni, az akaratotokat, hogy azt felém fordítsátok, mielőtt késő lesz.

 

Ezért a következő idő mindig keményebb lesz, mert a végéhez közeledik.

 

Ám, mihelyt feltétel nélkül Istenre bízzátok magatokat, mihelyt alárendelitek akaratotokat az övének, mihelyt egyedül hagyjátok kormányozni életetekben, bensőtökben, amikor teljesen megadjátok magatokat a sorsotoknak, a legteljesebb gondoskodása is biztosított lesz, és az élet neheze elviselhető lesz a számotokra. 

 

Akkor már az utolsó nagy események sem ijesztenek meg, tudjátok hogy ez az Isten akarata és műve.

 

Újra és újra mondom: megéritek a vég bekövetkezését. Ez sürgető figyelmeztetés, amit azokhoz az emberekhez küldök, akik most népesítik be a földet.

 

Ti vagytok azok, akik az utolsó küzdelmet átélik, akiknek meg kell birkóznotok vele, ti vagytok akik az utolsó ítéletet átélik, akik vagy a felhőkben való érkezésemet és az igazak hazatérését, vagy az utolsó megsemmisítő munka lejátszódását látják, mindenkor a hozzám való beállítottságotok, akaratotok, és szeretetetek szerint.

A vég érkezésére ne a jövőben számítsatok. Barátkozzatok meg a gondolattal, hogy a vég már most, a jelenben következik be.

 

Ti, akik bár hiszitek hogy szavam igazság, még ti sem veszitek elég komolyan jövendölésemet, még mindig egy kegyelmi idővel számoltok, de közeli eljövetelemmel soha, holott az várható.

 

Ám sóvárogva vártok majd rám, amikor a hitüldözés ideje elérkezik, és beléptek ennek a Földperiódusnak az utolsó fázisába. 

 

...szükség óriási lesz, és segítség már csak tőlem jöhet.

 

 

Számoljatok vele, hogy ezt a napot biztosan átélitek, hacsak bölcs belátásom szerint egyik vagy másik szolgámat idő előtt el nem hívom. 

 

Mindannyian meglepődtök, milyen hamar itt lesznek az események, amelyeket sok idővel ezelőtt a Szellem hangján át meghirdettem.

 

/azóta is félreértelmezik, félremagyarázzák, apokalipszisként jelenítik meg! Pediglen, egyszerűen "csak" elszámoltatás történik..no, de az élőkkel és alvó "holtakkal" egyaránt!

Nem támad fel halottaiból senki, nem így kell érteni, hanem abban az "átmeneti"/morontia/ állapotban lévőkről is szól az élők mellett , akik a földi életből ugyan már réges - régen eltávoztak, de megítéltetés híjján még nem juthattak tovább felsőbb régiókba...vagy lefelé .

Ez a periódus tart most is...ennek hossza változó...lehet 300 ezer de, lehet kb 500 ezer év is...ennek a periódusnak tartunk a végén.

 

S minden periódus végén van megítéltetés.

 

Ezért kevés az idő! Mármint, a földi.

 

Krisztus ezt a felismerést hozta ajándékként minden embernek...de, nem igazán éltek-élnek vele.

 

Aki igen, annak sem lesz könnyű feladata...ugyanúgy üldözésben van-lesz része a Hite miatt, mint Jézusnak volt...de, ezt vállalta...kivéve, ha:

 

"...bölcs belátásom szerint egyik vagy másik szolgámat idő előtt el nem hívom"

Erre azért ne nagyon számítson senki.

 

  A vég tehát egy újnak a kezdetét is jelenti.  Egy új, hosszú periódusnak.

 

Ezért aztán max. annak van félnivalója, aki hitetlen...

 

A valódi Hitről egy másik írásban lesz szó./

 

 

És ha egyszer megjelenek, óriáslépésekkel megy minden a vég felé.

 

Aki mély hitben él, az a szükség és szenvedés ellenére bensejében ujjong, mert tudja, egyszer eljön a kiegyenlítődés, hogy egyszer vége lesz minden bajnak, hogy egy új idő kezdődik, ahogyan megígértem. 

 

 

Azt is felismeritek majd, hogy ez csak az utolsó eszköz a tévelygő lelkek megnyerésére, és azt is tudjátok, hamar itt lesz a megváltás, hamar eljön a vég, amikor magam megyek értetek, hogy egy békés, boldog Paradicsomot készítsek, ahol végetér minden szükség.

 

Ám elhatározásom szilárd, megakadályozni lehetetlen, az idő amiről írva van, beteljesedett.

 

Az emberiség nem figyel szavaimra, és már csak rendkívüli esemény által jut más

felfogásra, tehát miattuk   érkezik ez az esemény a Földre, ami felfoghatatlannak és 

rettenetesnek tűnik, ám szeretetem és bölcsességem a lelkek számára öröktől fogva

gyógyítónak ismerte föl, ezért akaratom végbeviszi, amit öröktől fogva meghatározott."

 

 

 

Még egy megjegyzés:

 

az emberek még most is változtathatnának ezen, ha  egymásal békességben, szeretetben élnének...ugye, nem is lenne  olyan nehéz?

 

Vagy mégis?

 

Neked, nekem és mindenkinek az a feladata, hogy ezt felismerjük, s ne csak felismerjük, hanem meg is osszuk másokkal.