Megérzések-megérzések?

A

"Megérzések"

valóban

"megérzések?

Sokan állítják, a jelenség létezik, és bármilyen félelmetesnek tűnik, valóban élnek közöttünk olyan emberek, akik érzékenyebben veszik a többiek számára láthatatlan jeleket, vagyis használják a "hatodik" érzéküket.

Mások azzal magyarázzák a "megérzés" képességét, hogy mindazok, akik ezt a képességet birtokolják, tulajdonképpen nem térnek el semmiben a többiektől, csupán meglévő érzékszerveiket használják érzékenyebben, és tudatuk, valamint lelkük mélyén egyszerű számítások alapján születik egy "jövőkép".

Vagyis néhányan hamarabb és mélyebben észlelnek olyan eseményeket, helyzeteket, amely alapján előre kiszámítható az, ami majd vélhetően történni fog.

Szó sincs megérzésről, csak az emberi lélek és elme dolgozik összehangoltabban. 

Megint mások szerint, tökéletesen mindegy mi áll a háttérben akkor, amikor valaki az élet számtalan területén magabiztosan képes felvázolni a jövő eseményeit.

Akadnak emberek, akik minden esetben képesek a lélek első üzenetére hallgatni. Akik nem tétováznak, nem nyűglődnek. Akik válaszút előtt szinte "kiiktatják" az agyukat és olyan bizonyossággal és határozottan hozzák meg döntéseiket, mintha évekig töprengtek volna a helyes megoldáson.

És sokszor találnak jó megoldásra, ami egy "logikus döntéseket" hozó ember számára akár bosszantó is lehetne. Pedig, bosszankodás helyett érdemes lenne engedni, hogy "ösztönös megérzéseink" átvegyék az irányítást a tudat felett.