NAP-VÍZ-ENERGIA.....és aztán?

A 950 MW beépített kapacitással rendelkező, Magyarország elektromos energia-termelésének 20%-át adó hőerőmű (Paks után a második legnagyobb erőmű az országban) elsősorban a környéken külszíni fejtéssel bányászott lignitet égeti el és alakítja a keletkező hőt elektromos árammá. A visszamaradt salakot és a pernyét vízzel bekeverve sűrűzagy formájában depóniákba tárolják, amely megszilárdulva pernyekövet alkot. (Csakhogy, egyáltalán nem szilárdul meg! Folyékony lesz, mint a vörösiszap!)A közel húszéves üzem után feltelt Őzse-völgyi depóniát hatósági előírás alapján rekultiválni kell. A rekultiváció általában azt jelenti, hogy a salakdepót földdel fedik és mezőgazdasági vagy erdészeti termelésbe fogják, esetleg luxuslakóparkot építenek rá - de itt most nem ez történik. Az ősszel napelemeket kezdenek el telepíteni a salakdepón. A 30 hektáros, teljesen sík platófelületen létesítendő napelempark összteljesítménye nagyjából megegyezik majd a 2013 végéig hazánkban telepített napelemek összesített teljesítményével. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft – IBC Solar GmbH – Energobit S.A. magyar – osztrák - román konzorcium. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges 6/120 kV-os transzformátorok szállítója a CG Electric Systems Hungary Zrt., korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek. Az erőmű 72.480 db, egyenként 255W névleges teljesítményű polikristályos napelemből épül fel, melyeket fix tartószerkezetekre rögzítenek. A termelt egyenáramot 20 db nagyteljesítményű SMA gyártmányú inverter alakítja át váltóárammá, és a feszültség feltranszformálása után az országos 120 kV-os hálózatba jut a villamos energia. A projekt részben saját erős beruházásként, részben pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével valósul meg, melyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium a hozzájárulását már 2014-ben megadta. A projekt teljes bekerülési költsége 6,4 milliárd Ft lesz.

 

 

https://greenfo.hu/hirek/2015/06/05/leraktak-magyarorszag-legnagyobb-naperomuvenek-alapkovet-a-matraban

A terület talajtípusai közül legnagyobb területre terjed ki a Mátra déli lejtőit borító nyirok talaj (Visonta) és a csernozjom barna erdőtalaj. A terület 95 %–át fedik. Vízgazdálkodásukra a gyenge vízvezető és az erős víztartó képesség jellemző, de termékenységük viszonylag kedvező, így túlnyomórészt mezőgazdasági területként hasznosítják. Visonta fölött elıfordulnak még kisebb kiterjedésben barnaföldek, a patakok völgyében (pl.: Bene–patak) savanyú réti talajok, valamint karbonátmentes öntéstalajok (pl.: Tarnóca–patak).

A kistáj települései részben a főút mentén, részben attól elzártan helyezkednek el. A terület a Mátraalja minıségi borvidékhez tartozik. A visontai hőerőmű működtetése azonban a környezetre negatív hatást gyakorol. A Keleti–Mátra legfontosabb települése antropogén hatást tekintve Visonta. A települést először 1279–ben említik. Az 1771–es években Visonta még kiváló minőségű szőlőjéről és boráról volt nevezetes, ma azonban már hőerőműve miatt tartják számon.

 

Lignitbányászat Visontán

A hosszú ideje szőlőjéről és boráról híres Visontán 1964–ben megnyitották a Visonta I. elnevezésű külszíni lignitbányát. A munkálatok miatt eleinte úgy gondolták, hogy a községet, szőlőterületei egy részével együtt át kell telepíteni, de erre végül nem került sor. 1969–ben megindult az I. nyitóárok mélyítése, kb. 21 millió köbméter földet kellett eltávolítani a munkálatok megkezdéséhez.1967–ben bezárták Mátraalján a mélyművelésű szénbányát, mert üzemeltetése már nem volt gazdaságos. Tovább fejlesztették azonban az Ecsédi és a Visontai külfejtéses bányaüzemet. 1969–ben megnyílt a visontai Thorez külfejtéses bányaüzem. A nyitógödör 150 m széles és 30 m mély volt. A szénmezőről 19 millió köbméter földet távolítottak el. A Thorez bánya a Gagarin Hőerőművet (ma Mátrai hőerőmű) (20. ábra) látja el fűtőanyaggal.

 

Víz, víz víz: problémára utal, a probléma pedig maga a hegyen felfogott víz. Jelesül azok a víztározók, amelyek völgyzáró gátakkal és tavakkal kiegészülve tartják vissza a hegyen a vizet, abnormális felszíni és felszín alatti vízállapotokat létrehozva.

Emiatt is érthető: sokszor miért nem sikerül újraerdősíteni bizonyos területeket, miért kisebb a biomassza-állomány újratermelődése a Mátrában.

 

A gyöngyösoroszi bányatárókat a visontai erőmű salakjával fogják eltömedékelni. Gondoljatok csak bele: ez bizonyosan nem lesz jó hatással a Mátra vízkészletére. A lignit elfogyásakor leállítják az erőművet, a salak pedig itt marad szennyeződésnek a mátraiaknak - mert abban biztosak lehetünk, hogy a német tulajdonos nem fog ideköltözni.

 

Rengeteg a forrásfoglalás a Mátrában. Nagyon sok olyan van, ami lezárásra került - Kékes környékén például 48 ilyen befoglalt, lezárt forrás fakad, amiknek a vize nem szabadul ki a felszínre... És persze nagyon sok munkát ad azoknak az embereknek, akik - szerintem fölöslegesen - védik ezeket a forrásokat. A forrásnak nem az a dolga, hogy be legyen védve, hanem hogy folyjon. Folyjon a maga természetes módján, ott, ahol utat talál, a természetes erdőben, a természetes hegyen.

https://matrahegy.hu/termeszetvedelem/termeszet_es_kornyezetvedelmi_problemak_a_matra_tersegeben

 

"ősszel napelemeket kezdenek el telepíteni a salakdepón" 

(ezek szerint salakdepó-salak + pernye anyagai kémiai összetételének jellemző adatai: a Si02 tartalom átlagos értekei közel azonosak, a barnaszén és lignit tüzelésű erőmüveknél 45-60 % közötti az SiO2 tartalom. A maradék anyagok hidraulikus (kötési) tulajdonságait determináló CaO +MgO tartalom jelentősen különbözik az egyes anyagoknál. Visontán 10-12 %, a Fe203 + Al203 tartalom ugyanakkor a

Visontán magas 25-30 %. Ezek az összetételi arányok határozzák meg döntő módon,hogy a Visonta-i depónia anyaga a hidraulikus kiszállítás után - a kiszáradást követően - egyáltalán nem szilárdul meg.)

 

Miért napelemeket telepítenek külföldiek a meg nem szilárduló salakra?

(mert nem tudják megszilárdítani!

No és, mi van, ha ezekből a depókból "véletlen elindul" a folyékony salak?

Mi van a salakban?

A maradékanyagok elhelyezése során rövidebb és hosszabb távon is veszélyt jelenthet a depónia anyagból történő kioldódás, az oldott anyagok környezeti károsító hatása. A kioldódás elsődlegesen klorid és szulfát, másodlagosan nehézfém, toxikus anyagok lehetnek.

Hát erre ugye nem lehet lakóparkot építeni! :D (bár én valahogy csak építenék, és azokat költöztetném oda, akik ezt csinálták. )