POZSONYI CSATA

2016.05.11 18:22
Jelen pillanatban is munkálkodnak bizonyos erők azon, hogy a magyar történelemben elhallgatásra kerüljön igaz történetünk.
Egy kis történelmi áttekintés: történelmünket úgy állítják be, hogy vannak a "kalandozó magyarok", ill a száguldozó magyarok, akik több ezer kilométert jönnek-mennek a sztyeppéken, száguldoznak össze-vissza, majd egyszer csak a besenyők által valahogy üldözve bemenekülünk, beesünk ide, a Kárpát medencébe.
Most mindenki vegye elő a józan paraszti eszét, s próbáljon meg szkíta aggyal gondolkodni.
Képzeld el a következőt: kb 500 ezer ember több millió állattal- mert ha minden embernek van legalább egy lova, egy marhája, egy kutyája, egy kecskéje , egy birkája stb... akkor az már 6-7 állat, no most, szorozzuk meg az 500 ezret ezzel, s mindjárt több milliós számot kapunk- tehát az 500 ezer ember több millió állattal, gyerekekkel, öregekkel, asszonyokkal beesik menekülve a Kárpát medencébe. Logikus, nem?
No, hát egyszer csak itt teremtünk, aztán szusszantunk egyet, és megvertük egész Európát!
Ezzel szemben: Árpádék bejönnek a Kárpát medencébe , kiépítik a közigazgatást, gyepű-rendszert stb... szépen berendezkedünk, ugyanis hazajöttünk. Nem honfoglalásról van itt szó, ezt a Habsburg időkben dobták be a köztudatba, amikor elkezdték a magyar történelmet meghamisítani 1848-49 után. Eltörölték a magyarság szkíta tudatát, helyette beerőszakolták a finnugrizmust. Így aztán úgy tüntetik fel a magyarokat, mint egy rablónépséget, akik végig fosztották, rabolták Európát, és végre!- szinte kéjes örömmel említik meg- Augsburgnál vereséget szenvedtek.
Ezt kell nekünk végiggondolnunk.
Elsőként Augsburg:két vezér, hadúr vett benne részt(nem az egész magyarság!) Lehel és Bulcsú,akik csak úgy kimentek oda.(előfordult ilyen sokszor, hogy a hadurak elindultak csatázni) Tőrbe csalták őket, rajtavesztettek. Ennyi, semmi különös. 
42 csatában vettünk részt, mind megnyertük, erről egy szó nincsen, csak ezt az egy augsburgi vereséget emlegetik egyfolytában.
Másodjára: "végig raboltuk Európát"-mondják s tanítják(szégyen szemre ma is!)
Mi kellett nekünk Európából?- tegyük csak fel a kérdést magunkban!
Kezdjünk el gondolkodni: itt a legjobb a föld, bővelkedik halban, vadakban....több lovunk és marhánk van, mint Európának együttvéve, állatok tömkelegével rendelkezünk, élelmiszergondunk abszolute nincs. A középkori Európa még úgy tudja, hogy a "bevándorló" magyarok szkíták, V. Orbán pápa és XI. Gergely pápa bulláikban királyi szítáknak nevezik e nemzetet, ez a mi megszólításunk! A legősibb nép.
 

Képzelj el egy almát, annak a közepe a MAG, az alma húsa a 24 törzs,a héja, a héj népei, a mongolok, kínaiak...stb, akikkel a genetikánk egyezik. Ez kb 48 országot tesz ki, a Sárga folyótól Európáig. A MAGra kell vigyáznia a húsnak, a húsra vigyáz a héj.

Így tudják ezt tőlünk keletre is-ők tudják!

 
Tehát: mi az ami a szkítáknak volt? Tömérdek aranyuk!
 
A görögök leírják hogy, "a szkíták az istenek gyermekei", valamikor "aranyeső hullott az égből", abból készítették a csodálatos tárgyaikat, amikkel ma tele vannak Európa múzeumai: aacheni, berlini, müncheni, londoni, párizsi, római, szentpétervári...ezeket a kincseket tőlünk rabolták el, ill őseinktől !
 

Ezt jött Atilla is visszaszerezni, és erre tett kísérletet Árpád is!

 
Fehér Mátyás Jenő Az eltűnt avar kincsek nyomában c könyvében utánajárt ennek az úgymond "kalandozási" útvonalnak, s mit ad Isten, tökéletesen megegyezik azzal az útvonallal, ahova a szkíta aranykincseinket elhordták, elrabolták!
Ennyit az előzményekről.
 
Tehát, berendezkedünk a Kárpát hazában, nem nézi jó szemmel ezt a nyugat, de miért?
 
Egyrészt, Árpádnak van egy elszólása: azaz hogy ő Atilla leszármazottja, és ezáltal természetesen örökösének tartja magát.
A nyugat tehát attól tart, hogy Árpád fejedelem Atillára hivatkozva követelésekkel áll elő.
Másik: helyzetünkből adódóan úgy érezték, hogy veszélyeztetjük a déli, dél-keleti politikájukat Bizánc felé..stb...illetva a gazdasági ügyeiket.
 

Ezért úgy döntenek, hogy a MAGYAROKAT KIIRTJÁK EURÓPÁBÓL.

 

Decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz ” elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”.

 
Lukács József (ZMTE) régész, Kassa : Árpád útja a Kárpát-medencébe c. könyvét ajánlom szíves figyelmetekbe.
 
A frank-bajor uralkodó összeszedett egy kb 110 ezer fős sereget,ellenünk- a keresztes hadjáratokba sem volt ennyi, kb 70 ezeret tudtak összetrombitálni.
Itthon egy fikarcnyi anyag nem maradt erről! Kivéve, egy jól eldugott katonai levéltárban. Találtak a kutatók egy térképet, mintegy mementóként (fontos dologra emlékeztető jel) megőrizve.
 
No, ezel szemben Árpád fejedelem nem tudott többet kiállítani 4 tumánnál (töménynek is hívják), 1 tumán 10 ezer főt tesz ki, azaz összesen 40 ezer fő.
 
Ezt megelőzi egy dolog: 900-ban Árpád fejedelem és seregei megjelennek a Dunánál, hogy Panoniát(nem elírás, egy n!) birtokukba vegyék,átkelnek a megyeri réveken- Békásmegyer, Káposztásmegyer, Pócsmegyer- letáboroznak a Felhévízig, s másnap Árpád minden fő emberével és vitézével bevonul Atilla király városába. Ha én átkelek a megyeri réveken- sehol máshol nincsenek megyeri révek csak itt a Pilisben- Szentendre, Budakalász, Pomázi részek, akkor ide jutok. A XV. századtól a XVII. századig itt is ábrázolják Atilla városát Sicambriát,
Tehát, átkelnek és Árpád 21 napot tölt itt övéivel. Árpád fővezéreinek és alvezéreinek birtokokat adományoz, többek között Kurszánnak. Ő volt a magyarság szakrális vezetője, Árpád a hadi vezető. Kettős vezetésű volt a magyarság. Kurszán szállásterülte Szentendrére esett. Árpád Atilla városát tekinti a fő bázisnak, innen indul s mindig ide is tér vissza.
904-ben Kurszánt a nyugatiak meghívják egy tárgyalásra, ahol megmérgezik. 

Innen kezdve Árpád számára is teljesen világossá vált, hogy csak idő kérdése, hogy mikor kerül ő is sorra.

 
Ebben az időben a nyugati udvarokban valahogy "sikk volt magyarul beszélni", a latin után a magyar volt a leghasználatosabb nyelv. Ennek az volt az előnye, hogy megkönnyítette a kémkedést is. Árpád így megtudta, hogy hogyan fognak fölvonulni ellene. 
Tartottak a nyugatiak Kurszán megmérgezése miatt Árpád bosszújától. 
A válasz 905-ben érkezett: a morvákat-nyugat kegyencét- letörölte a térképről, és a 12 éves Zolta fiát ültette a morva trónra. 
Nos, ezt nem bocsájtják meg nekünk!- többek között.
A csehek a morvák leszármazottainak tartják magukat, ezt a "gyalázatot", hogy Árpád fejedelem letakarította őket a térképről- a dicső ősöket-, ezt nem bocsátják meg, ezért nem lehet a Pozsonyi csatát tanítani. Tekintettel kell lennünk az érzékenységükre! Ez az egyik válasz, de van itt más is...
Árpád nem állít új szakrális vezetőt. A 3 tumán élére a 3 fiát, Jutast, Tarhost és Üllőt teszi. (Árpádnak 5 fia volt, a legidősebb Levente, ő a bejövetelkor a bolgárok elleni harcban esik el. Jutas, Tarhos és Üllő már túl vannak a 30-om, 32, 35 és 38 évesek (Árpád ekkor 67 éves),és van a legkisebb fia Zolta (Zsolt) 12 éves , aki egy kijevi cárnőtől, második feleségétől született. Ez azért érdekes mert innen jönnek a leágazások, leszármazások: Zolta fia Taksony, annak fia Géza, ennek pedig Vajk/István. )
 
Hogy kezdődött tehát a támadás? 907.07 03-07.
 
Elkezdik a seregek a felvonulást ellenünk már májusban. IV. Lajos így állította fel a hadakat. Luitpold őrgróf 50 ezer fővel, vele szemben és Theotmár salzburgi érsek-40 ezer fővel, középen a Dunán Zithard herceg 10 ezer fővel úsztat föl, stratégiailag ennek lesz a legnagyobb szerepe, ugyanis ez szállítja az utánpótlást, haditápot, adott esetben az összeköttetést biztosítja az északi és a déli part között, mint egy ponton.
Árpád fejedelem tudta, hogy hogy vonulnak föl ellene, nem akarta, hogy az ország belsejében zajlódjon le a csata, ezért "tolta" mindig nyugatabbra, mert esetleg ha adott esteben, adott helyen a 3 sereg egyesül, akkor az óriási veszélyt jelentett volna ránk nézve, a jóval kisebb létszám miatt, ezért tologatta Pozsonyig. Helyesebb lenne viszont Pozsony környéki csatáról beszélni.
Árpád és seregei elhelyezkednek Barna-hegyen- Pozsonytól 13-15 km-re nyugat felé, és várják a felvonuló seregeket. Július 3.-án érnek Pozsony alá, megkezdődik a csata, a fejedelem úgy gondolja, hogy elsőnek a 10 ezer fős-stratégiailag legfontosabb- hadat fogja megsemmisíteni, úgynevezett taplónyilazással. Ez abból állt, hogy a száraz taplót olajba mártották, rátűzték a nyílhegyre, és kilőtték a hajókra. 
Fahajók lévén ezer rendesen ki is gyulladtak. Majd kiváló búváraik segítségével a hajók alá kerültek, megfúrták, s pár óra alatt elsüllyedtek.
Zithard herceg és hada megsemmisült.
Július 3.-án a 40 ezres sereggel vivnak meg . 
Előveszik az egyik szkíta-magyar-hun harcmodort, ami abból áll, hogy : a zárt hadrendben felvonuló ellenséget két oldalról elkezdik körbelovagoni, közben nyilazzák őket. Ezek hun íjak voltak, elvittek 6-700 méterre- csak megjegyzésként, a Boszporusz legszűkebb része 600 m körüli, ezt át lehet lőni egyik parttól a másikig- az ellenség nyilai meg jó hogyha elvittek 100-150 m-re. A lovasról pedig csak annyit, hogy a gyerek előbb tanult meg lovagolni, mint járni :D Ló és lovas összeforr. Váltott lovakon is tudtak lovagolni, A ló is úgy volt betanítva- ha véletlenül egy harcos alól kilőttek egy lovat, már tolták is alá a másikat-, hogy ha egy "idegent" érez a hátán sem kezd el rúgkapálni, szó sincs erről.
Ettől a harcmodortól már kissé megbomlik a rend.
Ezután a következő dolog történik: a lovasok a felbomló seregbe ék alakzatban bevágtat egy csapat , és kettéválasztják azt. Elkezdik lőni őket itt is két oldalról. A nehézkes, lassú, ehhez a harcmodorhoz nem szokott ellenfélnek nincs ellenszere, nem tudnak védekezni.
Ezért 3.-án és 4.-én ezt a 40 ezer fős sereget is szinte veszteség nélkül megsemmisítik!
Szemben, az északi oldalon nem igazán tudják, hogy itt mi történik, hiszen nincsenek hírek. De nincs utánpótlás, nincs élelmezés, mentálisan rossz állapotba kerülnek.
Ráadásul Árpád tüzet gyújtat a Duna déli oldalán, tüzek villannak fel, őrtüzek ezek, a túloldalon viszont azt hiszik , hogy ott valami ünnepség folyik, de hogy ki ünnepel, azt nem tudják. Rosszkedvűen , éhesen térnek nyugovóra.
Még azon az éjjlen -tehát július 4.-ről 5.-re virradóan- felmennek a tüzek végére, levegővel felfújt bőrtömlőket kötnek a lovak oldalára, átúsztatnak az északi partra. Éjjel 2 körül érnek oda az ellenséghez, s megkezdődik az éjszakai támadás. Ez már fél győzelem, egy ilyen meglepetés szerű roham, de mégis, nagyon kemény csata kerekedik.
 

Július 7.-re a magyarok győznek.

 
Kitolják a határt az Enns folyóig.
Azaz: az Ober Enns-ig.
Innen származik az OPERENCIÁS TENGER- mert itt szinte "tengerré szélesedik a folyó". Az ÜVEGHEGYEK pedig nem mások, mint az Alpok. Népmeséink őrzik e titkot még.
De, még nem számoltak le mindenkivel, Gyermek Lajos maga mellett tart egy szntén 10 ezer fős sereget.
Elöveszik a következő harcmodort, az úgynevezett színlelt támadást. Megtámadják páran a 10 ezer fős serget, azok azonna utánuk is vetődnek. Ez a cél, ugyanis utol nem érik, de üldözik őket. Ezzel a megfelelő terepre csalják a sereget, ahol megkezdődik a valódi hadakozás.
Innentől befejeződött a történelem.
Gyermek Lajos frank-bajor uralkodó elmenekült- aki az egészet kiagyalta tanácsadóival együtt !- Passauig meg sem állt. 
Megúszta. Nem úgy sajnos mi.
Az igaz, hogy világra szóló győzelmet arattunk, akkora győzelmet, hogy ezután a csata és győzelem után- Árpád fejedelem a 40 ezer főjével, a háromszoros túlerőben lévő, egyesített nyugati seregeket verte tönkre- 123 évig idegen ide a Kárpát medencébe be nem merte tenni!
Ez alapozta meg az ittlétünket. Ha Árpád fejedelem itt vereséget szenved, akkor ma itt nincs miről beszélnünk: nics Szent István, Szent Lászó, Mátyás, Rákóczi... mi se létezünk, mert akkir kiirtottak, megsemmisítettek volna minket. 
IGY KELL GONDOLNUNK ERRE A NAPRA!
EZ A MAGYARSÁG LEGNAGYOBB BŰNE- szerintük.
Megfizettük enek az árát: nagyon komoly minőségi veszteséget szenvedtünk. Egy szkítánál elképzelhetetlen az, hogy hátulról valamiféle várból vagy bunkerból vagy akárhonnan irányítson. A vezéreknek elöl kellett menni, így természetesen mindenki a vezérekre "vadászott".
Akárhogy is védték a vezéreket, sajnos Árpád mindhárom fiát e csatában vesztette el, és ekkor kap ő is halálos sebet. Visszahozzák Atilla városába Sicambriába, ott hal meg.
"az úr megtestesülésének 907. esztendejében Árpád fejedelem is elköltözött ebből a világból, tisztességgel eltemették őt annak a kis pataknak a forrása felett, mely kőmederbe folyik le Atilla városában. Egyszer s mind ezen a helyen egyház épül a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére, melyt Fejérnek neveznek" (Anonymus), Ez Fejéregyháza. 
(Itt némi tévedés van, mert Árpád a következő évben azaz 908-ban hal meg, de nem nagy az időtávolság, s tulajdonképpen lényegtelen is, inkább csak a pontosítás miatt mondom.)
A győzelmes csata utóhatásai:
 

A vereséget soha nem bocsátotta meg Európa! Nem kell keresni, hogy miért történnek a dolgok úgy ahogy, az oka ez.

 
Egyszerűen mi IDEGEN TEST VAGYUNK KÖZÖTTÜK.. ebben a szláv, latin vagy germán tengerben. Összefognak ellenünk s ennek következménye Trianon is.
Senki, egyetlen egy másodpercig ne gondolja azt, hogy Trianont a magyarság az első Világháborúban való részvételéért kapta! Szó sincs róla! Ez csak egy ürügy volt. Végre találtak egy ürügyet , hogy hogyan lehet szétdarabolni a magyarságot.
Volt egy titkos terv: három dolgot kellett a magyarságban szétdarabolni: 
1. a NYELVÜNKET, 
2. SZÉT KELLETT DARABOLNI A PILIST, MINT A MAGYARSÁG SZAKRÁLIS BIRODALMÁT(a Pilisbe csak királyi engedéllyel lehett belépni, lásd Gertrudis története, sírja Pilisszentkereszten van)
3. SZÉT KELLETT DARABOLNI AZ ORSZÁGUNKAT.
 
Szükségük volt a magyarokra, mert mi védtük a SAJÁT ROKON NÉPEINKKEL SZEMBEN EURÓPÁT!
Ilyenek voltak, törökök, mongolok, tatárok.
A nagy kán rengeteg levelet írt IV. Bélának, de egy sem jutott el hozzá! Voltegy nem egészen magyar ember körülötte, Brandenberg Frigyes,aki gondoskodott arról, hogy a 32 levélből egy se jusson el a királyhoz, sőt! - a követeket is lefejeztették. No, most hogy ha az Aranyhordának egyetlen egy követe nem tért vissza, akkor az már másnap elindult! 
Érdekes módon a nagy kánnak annyi türelme volt ebben az esetben, hogy 32 levelet írt! Vajon, miért?
32 követ nem tért vissza, ezért zúdült ránk a tatár. Brandebberg Frigyes és társai, amikor érezték, hogy már baj van, akkor elegánsan odébbmentek.
Mi védtük Európát a töröktől, mit kaptunk érte cserébe?
A déli harangszót. 
A 6x-os túlerőben lévő török hadat vertük meg, ezért kaptuk cserébe a pápától a déli harangszót.
Nem ellenségeink ők!
Nem ellenünk akartak ők jönni! dehogy is! Mind szövetségest láttak bennünk, kerestek bennünket. Szkíta népek a magyarok. a MAG népe, ők azt hitték, hogy segítjük őket...nem így történt, mert mi védtük ugye Európát.
Ha csak átengedtük volna őket, akkor ma nem ez lenne.
Megkaptuk (Európától) a jutalmunkat érte cserébe, megkaptuk Trianont.
Így kell ezt látni.
 
Mai napig komoly támadások indulnak ellenünk, természetesen szellemi harcról van szó, 

SOHA NEM FOGNAK GYŐZNI!

nem számít, hogy mi KEVESEBBEN VAGYUNK.

Nem szabad elfelejteni, hogy a MAGYAR AZ NEM MENNYISÉGI NÉP, HANEM MINŐSÉGI!!!

KEDVESEIM!
Bárhol is legyetek a világban, ezen a napon JÚLIUS 7.-ÉN EMLÉKEZZETEK MEG SZÍVETEKBEN ERRŐL, MER EZ ALAPOZTA MEG AZ ITTLÉTÜNKET.

Tanítsd már a karonüló gyermekednek is!

 
Utána lehet ünnepelgetni Szent Istvánt meg a többit, de ez legyen az első!
 
Készült: Herceg ferenc kutatásai nyomán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

—————

Vissza