A TUDÁS ÉS TUDOMÁS

Az ember úgy közelít a tudáshoz, mint ahogy a háborúba megy: éberen, félelemmel, tisztelettel és teljes meggyőződéssel. Háborúba indulni vagy tanulásba kezdeni bármilyen más módon nagy hiba, és aki másként tesz, élete végéig bánni fogja. Ha viszont így teszel, nem kell a hibáidért felelned, s a cselekedeteid nem fognak egy bolond tetteihez hasonlítani. Ha vereséget szenvedsz is, csak egy csatát vesztessz, nem kell megbánnod a tetteidet. 

A tanulás korlátait kizárólag az ember saját maga határozhatja meg, de bizonyos fajta tudás túl hatalmas lehet az erődhöz és ez kárt okoz.

A félelem természetes, de sokkal rosszabb szövetséges és tudás nélkül élni. 

A tudással rendelkező ember az, aki becsülettel kiállta a tanulás nehézségeit. 

Aki sietség és eltévelyedés nélkül olyan messzire jutott, ameddig csak bírt a hatalom és tudás titkainak leleplezésében. 

Ehhez le kell győznie négy természetes ellenségét, vagyis nem szabad behódolnia ezen félelmetes ellenségeknek és megfutnia előlük. Ezek: 

1. A FÉLELEM 

A tanulás soha nem olyan, mint amire számítunk. Mindig új feladatok elé állít, a célok hibássá válnak, az akarat meggyengül, jutalmat nem kapsz érte, az élet egy csatamezővé változik. Bármennyire rettegsz, nem szabad leállnod! 

2. A VILÁGOSSÁG 

A félelem helyét foglalja el az elme világossága. Az ember ismeri a saját vágyait, tudja hogy kell őket kielégíteni, látja előre a tanulás minden újabb lépését, minden éles és tiszta a számára. Ez elvakít. Bizonyosságot ad, nem kételkedsz, mindent megtehetsz. Csalárd hatalom, mert sietsz amikor türelmesnek kellene lenned és fordítva. Végül képtelen vagy bármit is megtanulni. Ha ez legyőz téged, lelkes harcos vagy bohóc leszel, semmire sem vágyakozol és semmit sem tanulsz már meg. 

A világosság is csak egy pont a látásod útjában. Ha megérted, hogy semmi sem sérthet, legyőzted és ez a valódi hatalom. 

3. A HATALOM

Mindent látsz magad körül, legyőzhetetlen vagy, parancsokat osztasz, a szövetségesed várja az utasításaidat. Először kiszámított kockázatot vállalsz, majd szabályokat alkotsz, mert te vagy a mester. Kegyetlen, szeszélyes emberré válhatsz, aki igazán nem tud bánni a hatalommal. 
   A vereség a végleges behódolás az ellenségnek, az önelhagyás, a további próbálkozások feladása. Ha bekövetkezik, akkor tovább már nincs mit tenni. Rá kell jönnöd, hogy a hatalom, amit legyőzöttnek hittél, soha nem lehet a tiéd, s az önmagad feletti ellenőrzés nélkül súlyos hibának számít, mert nem tudod a világosságot és a hatalmat kézben tartani. 

4. AZ ÖREGKOR 

Ez legyőzhetetlen, csak harcolni lehet ellene és késleltetni azt az ellenállhatatlan vágyat, hogy az ember megpihenjen. Ha átadod magad a pihenés és feledés vágyának, s vigasztalást találsz a saját kimerültségedben, akkor a visszavonulási vágyad lerombol benned mindent. 

(Ezt kéne megtanulni az embereknek, hogy felelősek önmagukért, gondolataikért.)

Ha ezt is lerázod, és végigéled, amit a végzet parancsol, akkor vagy tudással rendelkező ember, bár csak kis ideig, mert tudással rendelkező embernek lenni nem állandó jellegű dolog.

Soha nem válhatsz teljesen azzá, csak rövid pillanatokra. 

Az igazi élet tudatossággal élt, erős és jó élet. A tanulási vágy nem egyenlő a nagyratöréssel. 

Az emberek végzete az, hogy a tudást akarják. 

A tudás minden ember számára személyes ügy.

 
1. Tudással rendelkező emberré válni tanulás kérdése. 
2. A tudással rendelkező embernek tántoríthatatlan a szándéka. 
3. A tudással rendelkező embernek világos az elméje. 
4. Tudással rendelkező emberré válni kemény munka. 
5. A tudással rendelkező ember harcos. 
6. Tudással rendelkező emberré válni megszakítatlan folyamatot jelent. 
7. A tudással rendelkező embernek szövetségese van. 

   A harcos ember eszméje négy fogalmat ölel fel: 

1. A tudással rendelkező ember legyen tisztelettudó. 
2. Legyen benne félelem. 
3. Legyen éber. 
4. Bízzon magában. 

 A tudással rendelkező emberré válás folyamata során az embernek újra és újra kell kezdenie a kutatást ez irányba, miközben ő maga nem állandó, a szív útját követi és sosem biztos az eredmény. Találj személyes kielégülést a legkedvezőbb út kiválasztásában, mellyel tökéletesen azonosulj! 

Csak egy tökkelütött akar önszántából tudós emberré válni. 

A józan gondolkodású embert csak valamilyen csellel lehet rávenni erre. 

Aki önként tanulna, az ostoba és gyenge. 

Éppen ezért az a szabály, hogy a tudós ember csapdába csalja inasát, így az nem menekülhet a tanulás elől. 
Az ember végzete az, hogy tanuljon, s a TUDÓS ÉLETE A CSELEKVÉS, nem a cselekvésen gondolkozás. 

A tudósnak nincs becsülete, méltósága, családja, neve, hazája, csak élni való élete van. Szeretni valakit vagy szeretve lenni nem a világ teteje a tudósnak. 
A tudós a szövetségessel és Mescalitóval szemben nem lehet uralt szeszélyű, mert nem lát át rajtuk, csak az embereken. 
Egyedül a tettek számítanak, nem beszélni kell és megmagyarázni a dolgokat, hanem cselekedni. 

Tudd, mit akarsz és miért, tégy meg érte mindent, vállalj a cselekedeteidért felelősséget és ne kételkedj benne, ne bánd meg. Egy olyan világban, ahol a halál vadászik, nincs idő megbánni, kétségbe vonni a tetteidet. Csak a döntésre van idő. 

MELKEDETT TUDOMÁS ÁLLAPOTA: Ekkor szabadságérzés, felszabadult öröm, tiszta derű, rettenetes szomorúság és vágyakozás van benned. Szomorúság és elvágyódás nélkül nincs teljesség, mivel józanság és jóság sincs nélkülük, ami nélkül viszont a bölcsesség és a tudás semmit sem ér. 

A TUDAT  avagy a TUDOMÁS irányítható és befolyásolható a titkos tudással. 

Annak, aki a tudás ösvényén jár, nagyon találékonynak kell lennie, tele képzelőerővel, mert semmi sem olyan tiszta és világos, mint amilyennek látni szeretnénk. A végső felismerés az, hogy a tudás ösvényén csak a kikezdhetetlenség számít, semmi más. 

A tudomás művészetének elsajátítása az igazságok teljes sorozatának elsajátításából, belsővé tételéből áll. 

A tudás ösvényén megteendő négy lépés a következő.: 

1. Az elhatározás, hogy inasnak szegődjék az ember. Ekkor meg kell változtatnia a nézeteit magáról és a világról. 

2. Harcossá válás, végtelen önuralomra és önfegyelemre szert tevés. 

3. Tudós emberré válás, a béketűrés és időzítés elsajátításával. 

4. Látóvá válás. 

   A tudás ösvényén nagyon könnyű beleveszni a bonyodalmakba és a morbiditásba. 

A látókra hatalmas ellenségek leselkednek, akik képesek megrendíteni eltökéltségüket, összekuszálni céljaikat és elvenni tőlük az erejüket. 

Ezeket az ellenségeket maga a tudás ösvénye teremti, a köznapi élet szerves részét képező tunyasággal, lustasággal és önhittséggel együtt. 
Nem létezik olyan módszer, amivel utasíthatnánk önmagunkat vagy bárkit, hogy összegyűjtse a tudást. 

Ez nagyon lassú folyamat; a test a megfelelő pillanatban és a feddhetetlenség megfelelő körülményei között összegyűjti a tudást, a vágyakozás beavatkozása nélkül. 

A tudás és a nyelv két külön dolog. 

A tudomás a felfedezés végtelen területe a VARÁZSLÓK  számára, de az EMBEREKNEK is. 

Növekedéséhez nincs olyan kockázat, amit ne vállalnánk, sem eszköz, amit visszautasítanánk. Csak az elme józansága mellett növekedhet a tudomás. 

A tudomás hasonló elem, mint a víz. (A VÍZ NAGYBETŰVEL ÉRTENDŐ. Ő A VÍZSZELLEM: A TÉRIDŐ HULLÁMTERE.)

 
A tudomás közegén keresztül az univerzum minden részéből érkeznek hozzánk felderítők, és ez kölcsönös; a tudomáson át a varázslók elmennek az univerzum végébe. (A FELDERÍTŐK PARAFELDERÍTÉST VÉGZŐ IDEGEN LÉNYEK.) 

A tudomás energetikai elemként való használata kikerüli a szervetlen lények befolyását, de attól még az ő energiájukat használja.

részlet: Don Juan tanításai