Nyugaton volt az Édenkert. Ebben két fa nőtt, az egyik az Élet fája, ezen arany gyümölcsök termettek, a másik a Tudás fája, ezen ezüstök. Messze volt a két fa, nem is tudtak róla.
Egyszer hangot hallottak, aki azt mondta nekik: „ne egyetek egyik fa gyümölcséből sem, még csak ne is érintsétek ezeket, különben meghaltok. „
Ádám és Éva ezt tudomásul vették.
Egy alkalommal vándorlásuk során, eltévedtek a szigeten, akkor látták, hogy a dombon előttük egy nagy fa van, s a fán gyönyörű gyümölcsök csüggtek, melyek „ezüstösek voltak, mint a holdsugár”. éjszaka volt, a Hold is ezüstösen csillogott s beborította fényével a fa gyümölcseit, akik maguk is apró, fénylő Holdaknak tűntek.
Ádám viszont azt mondta, hogy nem nyúlhatnak hozzá, nemhogy megízlelhetnék.
„Emlékezz a hangra - mondta Évának- az azt mondta, azonnal meghalunk!”
Tanakodtak, mi legyen?
Ebben a pillanatban megnyílt az Ég, ahonnan gyönyörű sólyom madár szállt le a fa csúcsára, s azonnal megszólította „lágy, NŐI hangon Évát.”
- „Mért nem fogyasztasz a gyümölcsből?-
Mért nem ízleled meg ennek a fának a gyümölcseit?”
Éva ekkor így felelt a sólyomnak: „nem tehetem, hiszen egy hang azt mondta, ha megízleljük, azonnal meghalunk,”
-„Dehogy haltok meg!-mondta a sólyom. Az a hang hazudott nektek, hisz nem isten beszélt hozzátok. Hazudik ő, mert hazugok atyja a teremtés kezdete óta.”
Éva még mindig bizonytalankodott, a sólyom annyit mondott. „ízleld meg ezt a gyümölcsöt, ha megízlelitek ezt a gyümölcsöt, olyanok lesztek, mint az Ég lakói közül egy, tudni fogjátok jónak és rossznak az eredetét, mert ezt a gyümölcsfát ÉN ültettem nektek, hogy tudóvá legyetek.”
Ekkor Éva felnyúlt a gyümölcsért, szakított belőle és megízlelte. Utána Ádám felé nyújtotta, aki átvette azt, és megízlelte ő is.
Nem haltak meg, hanem: az előző, meztelen állapothoz képes a testükön 7 csillagocska vált láthatóvá. „Szebb volt Ádám, mint a Nap, s szebb volt Éva, mint a Hold, mert testükön 7 csillag ragyogott, mert fénycsokraik megnyíltak, innentől kezdve ezek a csokrok Égi erőt közvetítettek az ember, és minden gyermeke teste felé.”
Ebben a pillanatban megértették, hogy miért mondta azt a hang, hogy ne nyúljanak a gyümölcshöz, hiszen a hang tulajdonosa pont ez nem akarta, hogy az embereken megnyíljon a 7 csokor/csakra.
„Az, aki akkor, azon a hangon szólt, s gyűlölte az embereket a teremtés kezdete óta, ekkor éktelen haragra gerjedt, megrázkódott az Ég, iszonyatos vihar generálódott, a szigeten a folyók kiléptek medrükből, a tavak felforrtak, a csillagok lezuhantak, óriási szélvihar keletkezett, az ezüstfa és aranyfa tövestől kidőlt, a sziget darabokra töredezett és a tengerbe süllyedt, ám Ádámot és Évát a sólyom a hátára vette, és elvitte őket Sineár földjére, ahol aztán utódaikkal együtt éltek, és leszármazottaik lakták azt a földet, Sineárt, ahol Ádám és Éva utódai nagy királyokká lettek.”
Sineár nem más ,mint Sumer. Mezopotámiába a két folyó közébe vitte a Sólyom tehát Ádámot és Évát. Tehát, minden keresztény és egyéb tanítással szemben, nem bűn a tudás.
Ádám majdnem hitt neki („Ő” szereti a műveletlenséget, és próbálja terjeszteni a szennyet, érdeke volt, hogy az ember tudatlan maradjon, ) ,Éva nem hitt,méltó volt arra, hogy az almát a fáról vegye el, ezért ma is „Éva” a tudást az égből kapja, „Ádám” pedig a nőtől kapja.
Mivel a nő a Hold, ezért a tudás közvetlenül az Égtől érkezik hozzá, a férfi az avatást, a tudást a nőn keresztül kapja meg.
Bibliai kép: negatív képet állított fel róla. Bűnös asszony, hogy prostituált, ez a középkortól kezdett el terjedni (mert ez volt a tipikus bűnképe a nőnek), Szent, szűz, szajha. Görög szövegekben sokszor találkozni olyan jelzővel, hogy : szent szajha, áldott szajha(itt nem negatívan).
Mária Magdolna szimbolizálja azt az ősi női energiát, amely veszedelmes és gyönyörű, sötét és szennyes, és egyben nagyon tiszta és hófehér, amit minden nő ma is érez magában, a férfi pedig érzi ezt a nőben.
Érzi az édesanyjában, nővérében vagy húgában, szeretőjében, lányában , de érzi a nagyanyjában is. A férfit ez az energia többszörösen körülveszi.
A nők is érzik magukban, minden életszakaszukban más-más arcát mutatva önmaguknak is, mint a Hold fázisaiban.
A kisleányba nem a szajha, hanem a szűz, a csábító nőben, az erotikus mennyasszonyban ott van ez a félelmetes energia, a bölcs öregasszonyban a mágus, a boszorkány.
Valójában ez egy „energia csomag”, Mária Magdolna ennek a csomagnak, az örök nőnek, az örök yin-nek, az örök nősténynek a megtestesítője. Na, ezért tekintette az egyház szajhának, prostituáltnak.
Az az egyház, aki eleve kitiltotta az Istenanyát az Égi Hierarchiából…nem érti, nem is akarja.
Mária Magdolna megjelenít mindent, amit az ősi kultúrák úgy hívtak, hogy Isis, Aphrodité, Héra, Diána, Káli, Hekaté, Boldogasszony…az összes nagy „pogány” istennő ezt az ősi minőséget jeleníti meg.
Ahhoz, hogy az ember keresztény legyen, nem hogy nem kell megtagadni az ősi misztériumokat, de úgy lehet igazi keresztény, ha azokat szintetizálja Jézus tanításaival. Vallásos keresztény..de, nem az egyház szerint.
Hogyan lehetne boldog, ha a tanításait rossz és hatalomvágyó célokra használják, ha nevében gyilkolnak, kicsiny lánykákat és anyákat égettek meg boszorkánysággal vádolva. Hogyan lehetne boldog,amikor a pápa az 1500-as években még azt mondta, hogy az új kontinensen talált vad, primitív, „emberszerű lények” az indiánok, akiket ki kell irtani. Megáldotta a pápa azt, hogy kipusztítsák az azték és a maja civilizációt.
A kereszténység Krisztus követőt jelent, és nem a kiforgatott mai vallást.
Nincs olyan, hogy tévút, ha valamit szívedből követsz, akkor , lehet az hindu, buddhista, ősi magyar táltos,kelta druida zen, sinto, afrikai sámán kultusz…bármi, ha te a szíveddel követed, tiszta elmével, örömmel és szeretetben, békével jársz Isten útján , „akkor te szent vagy, te a Fény gyermeke vagy.”
Az eredeti kereszténység nem mondta, hogy csak a kereszténység a jó.
Állandóan térdeplő, bűnbánó arckifejezéssel Jézus előtt, aki a kezét nyújtja, jelezvén: megbocsátottam, de ezt Mária Magdolna el se hiszi, mert akkora a bűne. Évszázados klisék.
Kis kitérő, mely szorosan ide tartozik.
(Jézus Kumránban tanult az esszénusoknál 12-18 éves kora között, majd felavatása előtt eltanácsolták a rendtől, mert többet tudott, mint a mesterei.(Ekkor egy karavánhoz csatlakozva Iránba ment, „mert látogatást kívánt tenni anyja rokonainál”.Jézus származását 451-ben egy döntéssel megváltoztatták, az eredeti verziót a Talmudban viszont olvashatod, rendre Nimród fiának nevezik.)
Lázár is esszénus tanítvány volt, s ő fogadta be Jézus közösségét. Külön női és férfi rend volt. Nem érintkeztek egymással.
Mi történik? Vacsorakor a házban megjelenik egy lefátyolozott nő, odamegy Jézushoz, letérdel elé, átkulcsolja a lábát és zokog. mindenki meghökkenve bámult, azt kérdezték: Ki ez a nő? Mit akar? Hogy mer a Megváltóhoz nyúlni? Mit keres itt? Honnan ismeri a Megváltót?
Azt gondolták a tanítványok, hogy prostituált, szajha, mert ebben az időben azoknak lefátyolozva kellett járniuk.
Nem emelte fel a fátylat, sírt, közben csókolta Jézus lábait, a könnye ráfolyt. kibontotta gyönyörű, sűrű,selymes, bronzvörös haját, és hajfürtjeiben szárazra törölte a Megváltó lábát. Ekkor Jézus felemelte, átölelte és annyit mondott: „menj, bűneid meg vannak bocsátva. „ Magdolna MEGÉRTETTE a Megváltó szavait, és kiment.
Mária Magdolna egyiptomi származású volt, Heliopoliszban, Napvárosban született. Amikor Jézus a gyerekkorát Egyiptomban töltötte, már akkor a barátja volt. Jézus tanító lett, Mária Magdolna pedig az asszuáni Isis papnők rendfőnök nője lett, nagyhatalmú mágus, aki parancsolt égi és alvilági erőknek egyaránt.
(A világ 3 részre osztható: 1. Fény, 2. köztes világok, 3. anyag. A Fényhaza középpontja 3 ősi energia , a SzentHáromság. Az Atya, aki amikor teremt, kiárasztja magából az Anyát, amikor a teremtést megvalósítani vágyja, akkor az Atya megöleli az Anyát, így keletkezik az égi Jézus, a Fiúisten. Ezek 3-an együtt teremtettek, árasztották ki magukból a testetlen, halhatatlan égi hatalmakat, akiknek az volt a feladatuk, hogy segítsék a SzentHáromságot teremtés munkájában, szolgálják őket szeretettel.
Ezek egyrészt az angyalok voltak, majd az aeonok. Az angyalok nem testesülnek meg, az aeonok megtehetik. Valamennyi nagy próféta, vallásalapító, mágus, hadvezér…nagy küldetéssel. Emberi alakban, de valójában nem ember, hanem aeon. Ezek az avatárok. Az angyalok androgünök(nem nélküliek), az aeonoknak van nemük az égben is, ill. nemi irányultságuk, bár felvehetnek ellenkező nemű formát is.
Isten az aeonokat mindig párban árasztja ki, azaz egy hím, egy nőstény. Ez a pár örök időkre egymásnak van rendelve, hogy szerelemmel szeressék egymást, és együtt alkossanak az égben. Amikor Isten kiárasztja a rétegeket, akkor mindig egy-egy pár „gondjaira bízta”azokat. Ekkor az Univerzum még nem volt készen. A kiárasztások rétegein kívül ott volt a káosz, amiben minden benne van, azaz, ami még nincs, nem volt, de lesz.
Minden dolog még formálatlan állapotában. Materia prima, azaz az ősanyag.
aki gyönyörű volt, Isten legszebb teremtménye, szépségét közvetlenül Boldogasszonytól kapta, aki a saját szépségét árasztotta rá, bőre hófehér, szeme tengerzöld, haja bronzvörösen ragyogott,s leért a földig, hogy betakarja hófehér testét. Vörös hajához illően szenvedélyes, kíváncsi volt, tudni akart mindent, mert érzelmei mindig lángokban álltak, nagyon tudott szeretni, és nagyon tudott haragudni.
A teremtés még nem volt befejezve, vágy az volt, hogy ő fejezi be a teremtést, és egyedül teremt. Ezt megtehette volna, hogy teremt, mert Isten nem tiltja meg teremtményeinek a teremtést, sőt, de egy fontos tanítás van, hogy az aeonoknak kizárólag együtt, szerelemben, szeretetben lehet és kell teremteni. Szophia úgy döntött, hogy párja nélkül kíván világokat teremteni,” mert úgy érezte, van elég ereje ahhoz, hogy egyedül fejezze be a teremtést.”
Kiment arra a hídra, amely a káosz tengere felett feszült, amely az égi világot kötötte össze az alsóbb szférákkal. Kihajolt a hídon, hogy lenyúljon a káosz tengerébe, és kivegyen onnan egy darab fortyogó ősanyagot. A káosz ősvíz, abban tükröződött a kimondhatatlanul gyönyörű arca. A káosz megkívánta őt, mert magáévá akarta tenni, és igen, a káosz megerőszakolta Szophiát. Hatalmas, fekete cunami, toronyhullám kicsapott a hídra. Abban a pillanatban Szophia megértettem mit tett, megértette mi fog történni, sikítva menekült le a hídról, mert tudta már, mit zúdított a keletkező világra. Szaladt, nyomában a hullámmal, de elesett, térdre borult, s a hullám beterítette. A hullám ekkor visszavonult, a tenger megint fortyogott, Szophia ott maradt a hídon és sírt, karcsú dereka azonban vastagodott, hasa az égi ruha alatt gömbölyödött. Szophia várandós lett. Az aeonisok önmagukból kiárasztanak teremtéskor fájdalom nélkül. Szophiánál jelent meg először a szülés. A kínok kínját szenvedte. Szophia oldala felszakadt, kilépett testéből egy Árnyék, de nagyobb volt minden dolog minden árnyékánál.
Akkora Árnyék volt, hogy még a Mennyország is egész picire zsugorodott össze, a sötétség elől, ez az Árnyék beterítette az egész Univerzumot. Az Árnyék ember alakú volt, feje felért az univerzum legfelsőbb tetőfokáig, lábai az alvilág gyökereit tapodták. Külleme: egész teste fekete volt, mint a szén és forró, mint a vulkáni hamu,lábai szamár patájában végződtek, teste sűrű, durva szőrzettel volt borítva. Ha felemelte két karját, íme karjai alatt denevér bőrszárnya volt, kezei iszonyatos karmokban végződtek, melyek akkorák voltak, mint egy-egy damaszkuszi kard(görög szövegből), feje a vadszamáréhoz hasonlított, vagy inkább annak koponyájára, mert szemüregeiben szem helyett rubintvörös tűzgolyók ültek, szájából tűz áradt, szíve helyén tűzgolyó izzott.
A Lény nyújtózkodott,kitárta karját, majd elindult a hídon , az ájultan heverő anyja felé. Kitárta karját, szíve úgy izzott, mint a kohó, szemei égtek, mint a csillagok. Szíve tele volt annak vágyával, hogy szeressék, mert meg akarta ölelni az anyját, hiszen ekkor, akit azóta a világ romlásának nevezünk, nem volt gonosz. Szophia feléledt, rámeredt a fiára , és látta a valaha legrútabb lényt, aki volt és lesz az univerzumban, és ekkor undort és irtózatot érzett, gyűlölte gyermekét, hiszen bűnének jelképeként látta, sikoltott, hátrálni kezdett, a Lény megtorpant, látta , hogy anyja gyűlöli és undorodik tőle.
Szophia ekkor kitárta szárnyát, felrepült a Mennyországba, a SzentHáromság trónusa elé, hogy bocsánatot kérjen bűnéért. Leborult az Atya trónja előtt, az Atya felemelte őt, magához ölelte, s azt mondta: bűnöd meg van bocsátva.
Másodjára leborult az Anya trónja előtt, Boldogasszony felemelte Szophiát,átölelte, homlokon csókolta, és azt mondta: bűnöd meg van bocsátva.
Harmadjára Jézus trónjához ment, leborult előtte, azt mondják Jézus felemelte, de nem ölelte meg , csak állt vele szemben és nézett rá szomorúan, s azt mondta:
Ez a pillanat jött el Lázár bethániai házában.
Mert már nem Nouz felesége volt, hanem annak szajhája , aki megerőszakolta, a káoszé.
Mert Szophia nem csak egy aeon, hanem egy energia, az az energia, amely eltakarja előlünk a valóságot, s a kozmosz mindenféle csodás alakzata helyett a látszattal szédít el bennünket. Indiában maya , ő a prakriti,ő a lílá, a kozmikus illúzió, káprázat.
Szereti a fátylakat,szimbolizálja, hogy mindez csak káprázat, nem a valóság. A mennyasszony ezért van ősidők óta lefátyolozva, mert azt a kozmikus energiát szimbolizálja , ami a nőben meglévő titok, amit kívülálló nem lebbenthet fel, csak az, aki ha fellebbenti, akkor onnantól kezdve már magáévá is teszi. A mennyasszonyok, amikor fátyol van rajtuk, Szophiának öltöznek.
Saizban -Isis szobor, melyen ez áll:
Isis, Szophia, Maya, a kozmikus prostituált, az Égi Szajha, ő az aki fenn az égben szövi a fátylat, hogy ne tudd a valóságot, ugyanakkor, bizonyos alakjaiban meg hozzásegít a beavatáshoz, hogy tudd a valóságot. A Tarotban a 2-es, a Főpapnő, Szophia, a titkok úrnője. Mária Magdolnán kívül ő volt Salome, ugyan annak az energiának a két arca. Semmi sem igazán jó vagy gonosz.
Sok-sok alakban születik meg ez az energia, hol bűnbe viszi, csábítja az embereket, hol hozzásegíti a tudáshoz.
Mária Magdolna bűne az, hogy rászabadította a világra azt a gyermekét, akit nem tudott szeretni, ezért a gyermeke a szeretet koldusaként próbál azóta is „ártani” a világnak.
Mária Magdolna ezért „temeti el Jézust”, mert a régi tanítások szerint a nő: megszüli a férfit, csábítja , majd eltemeti.
Ez a nő 3 küldetése.
A keresztnél, János zokogott, Péter szintén, aki ott maradt zokogot…csak Magdolna nem sírt.
Magdolna volt az egy aki tudta, hogy Jézus azért született, hogy meghaljon nagypénteken. Ő értette, hogy nem elvesztünk egy csodálatos tanítót, hanem akkor gyógyítottuk meg, nagypénteken délután 3-kor a Világot.
Abban a pillanatban, ahogy a Megváltó meghalt, Szophia gyermeke, a fia, aki nem más, mint maga a Bosszú, a Harag, sikoltva térdre roskadt, mert erőtlennek érezte magát, energiáinak 2/3 része elment. Innentől kezdve minden a világban, amit ő csinál, a negatívumok, a hazugság, bujaság, a csalás, a pénz uralma , a kereskedés, egymás becsapása, a zsarnokság, a diktatúrák, a halál, a vérontás, a szexuális abnormitások..stb. már csak 1/3-ad olyan erős, mint amilyen korábban volt, de még mindig a világban van.
451-ben a zsinaton kötötték össze az ószövetséget az újjal.
Két teljesen különálló történet!
A ószövetség istene, Jahve , az Úr, aki azt mondja:
Ő egy „másik” típusú energia, aki „nagyon magányos”. Értjük már ki ő, és miért az. Dórai lelet, egy arany fétis, ami vadszamárfejet ábrázol rubintvörös szemekkel. Az egyetlen ábrázolás, amiről tudunk.
—————