Isten Szeretet-ereje belefolyik minden emberszívbe - ha az megnyílik ,hogy befogadja.
Szeretet-erő hatására fellobban az emberben lévő szellem-szikra, majd lángra lobban az örök Atya-szellem iránt.
És ekkor szabaddá lett az út hozzá.
Az utat egyedül az akarat teszi szabaddá, hogy Isten szeretete ereje rásugározhasson. Vagy másképpen: akinek iránta pozitív beállítottsága van, aki hisz benne, és kapcsolatba akar lépni vele - az meg is kapja isteni szeretet-erőt, és fejlődése ezután már felfelé ível.
Tehát az embernek először hinni kell az egy Istenben és Teremtőben, és magáról el kell ismernie hogy teremtmény.
Csak ezután ébredhet föl benne a kívánság, hogy vele kapcsolatba lépjen, és megnyíljon nekei, hogy szeretet-erejét rásugározza.
Csak a készség kell hozzá, hogy ezek végbemenjenek.
Nehéz, sőt majdnem lehetetlen, hogy szeretetsugara olyan embert érjen, aki nem hisz benne, aki magát csak a természeterő produktumának tekinti, ezért soha nem teremt vele kapcsolatot, mert nem ismeri el olyan lénynek, aki őt teremtette volna.
Létére vonatkozóan minden bizonyíték kényszerítő hatású.
Így kényszerítő bizonyíték lenne szava is, ha közvetlenül a magasból szólítaná meg az embereket.
Kénytelen volna hinni benne, hiszen szavát mindenki hallotta.
De ennek a hitnek nincs értéke.
Megadja minden embernek a szabad döntés lehetőségét, hogy hiszi-e szavait vagy nem, hiszi- e hogy az a beszéd a legtökéletesebb lénytől származik.
Ezen - a közvetlen szó útján - a legmélyebb bölcsesség is hozzáférhetővé válik az emberek számára.
De ezek sem indítják az embert a benne való hitre, ha az ember ellenáll és nem akarja.
Ugyanakkor egy másik ember számára elégséges bizonyság, hogy létezik. Igen, szava által az ember meggyőződéses hitet kaphat, amit a pokol semmiféle hatalma sem tud elvenni tőle.
Mert szava szeretete sugárzása, amely megérinti az emberek szívét, és képes szeretetet kiváltani belőlük, és képes megadni nekik a megvilágosulást.
Hinnie kell, hogy egy tökéletes lény kezeiből került ki, és hogy ezzel a lénnyel való egyűvé tartozását nem tudja feloldani.
Ekkor ismeri el őt, és csak ezután kezdi el keresni - és Isten egész biztos hogy engedi megtalálni magát.
Szükséges, hogy az egy Istenben és Teremtőben higgyetek, hogy vele kapcsolatba lépjetek.
E nélkül valóban nem szabadna testbe öltöznötök a Földön.
A túlvilágon ez rettenetes sorsot jelent, sőt lehet, hogy magával hozza az anyagba való száműzetést, amint a Föld-periódus vége bekövetkezik.
Ezért akar megszólítani és elgondolkodásra indítani minden teremtményt - mielőtt késő lenne.
Akármekkora is a földi tudományunk, garantáltan sokkal mélyebb ismeretekbe hatolhatunk, ha rábízzuk magunkat arra, aki megteremtett.
Minden ember elnyerhetné a benne való hitet, hiszen ott áll a Teremtés közepén, és a Teremtés dolgai minduntalan megszólítják - neki csak el kellene gondolkodni ezeken.
Bár a tőle elfordult akarata mindig talál magyarázatot magának a Teremtés csodáira - és nem fordul az örök lényszerű Teremtőhöz.
De ha a saját akarata visszalépne, más gondolatok is felszállhatnának benne. Ezek által lehetségesnek tarthatná, hogy mindennek egy magasan álló hatalom az előidézője és kormányzója.
Ennek ellenére Isten nem tágít, hogy az embereket fölülről megszólítsa.
Mert szavainak olyan ereje van, hogy ha hatni engedik magukban - megváltoztatja az emberek gondolkodását.
Viszont neki minden lélek fontos, és azért nem tágít, hogy megszerezze.
És aki nem akar hinni, annak sorsszerűen az útjába lép, úgy hogy szükséghelyzetbe hozza, ahol természetfeletti lényhez kell fordulnia segítségért.
De még ekkor is meghagyja az emberek szabad akaratát, a választás lehetőségét, csak hatást próbál gyakorolni rájuk, amit szeretete és irgalma megállás nélkül meg is tesz, amíg az ember a Földön él.
Ámen
—————