Vers

Végtelen szabadság

Néhányan gyűlölnek, de sokan szeretnek,
Kapok a fejemre hideget, meleget.
Sokat gondolkodtam, mi is az én vétkem,
Az, hogy a világot más szemszögből nézem?

Gyanakodva néznek, titkon összesúgnak,
Amikor tehetik, jókat belém rúgnak.
Néha, mit leírok, másképp magyarázzák,
A felelősséget magukról lerázzák.

Nem adom meg magam, ameddig csak égek,
Testem börtönében él egy szabad lélek.
Az életem véges, elbukik a testem,
Akkor kiszabadul börtönéből lelkem.

Csodálkozni fognak, halott és mosolyog,
Boldog, szabad lelkem majd csillagként ragyog.

Szalóki Sándor